3 KM-ES VEZETéKMUNKA, SIKERES VADDISZNó UTáNKERESéS

Megcsörrent a telefonom - sebzés. Vadásztársam, barátom jött értünk, kora este. Kissé fáradtan, de elindultunk, 20 perc elteltével kiértünk a területre. Barátom, szürkületben adott le egy lövést egy disznóra, süldőre, mely a lövés után a szórón egyből elfeküdt. Pár másodperc elteltével a disznó felugrott, ismételten rálött, de elmondása szerint nem talált és a vad elfutott. A rálövés helyén és ennek környékén kisebb, tenyérni vérfoltokat találtunk. Elmondása szerint a lestől enyhén balra váltott be a disznó a sürűbe. Ekkor már kutyám kissé izgatott volt. Megmutattam neki a rálövés helyét, vért és megkezdtük a munkát. 1-2 méter után a vér megszűnt, kutyám szépen dolgozott, de mivel nem volt vér, illetve nagyon sok nyom volt, valahogy éreztem nem jó irányba haladtunk, ezért újra elindultunk, de ismét balra ment a kutya, 50-60 méter megtétele után visszatértünk a szóróhoz, onnan ismételten ugyan abba az irányba indultunk el mégegyszer. Gyakorlatilag 4.-re vette fel kiskutyám a csapát, végül az is kiderült, hogy a disznó majdnem a lessel szemben, kissé balra váltott be, de a lényeg, éreztem, hogy jó úton haladunk. 100-200 m megtétele után sem volt vér, egyszer csak mutatott a kutyám valamit, megálltam megnéztem és egy csepp vér volt, jelöltem, megdicsértem és mentünk tovább. Ezútán, írtuk a köröket jobbra, aztán balra és ismét, persze vér sehol. Valahogy éreztem, hogy valami nincs rendben, se vér, se kenés, csak a körök. Két dolgot tudtam, hogy jó úton haladunk, meg azt is, hogy a disznó beteg, de nem mindennapi sebzése lehet. Szépen haladtunk tovább a csapán, kb. 2 km megtétele után ismét mutatott a kutyám egy-két csepp vért. Ekkor már jól bent voltunk a sűrűben, gyakran térden kúszva tudtam csak haladni, de éreztem, hogy közel vagyunk a megoldáshoz. További, 500-600 m megtétele után egyszer csak kutyám csaholta a disznót a sebágyban. A disznó még élt, bent feküdt a vackában, hazaért, de már hajszára nem került sor, mivel nagyon beteg volt, nem tudott felállni. Megadtuk a kegyelemlövést, vártunk, majd megvizsgáltam a vaddisznót. A disznónak a bal füle töve volt ellőve, kissé leszakadva, nem nagyon vérzett, ezért nem találtunk vért, viszont a jelek, illetve a vaddisznó viselkedése arra utalt, hogy agyrázkodása volt. Ezért is ment körbe-körbe. A vezetékmunka kb. 3 km hosszúra sikerült, hajszára nem került sor. Kaliber: 30-06. Tisztelet a vadnak és az elejtőnek, zúgjon neki az erdő odaát.