FAJTATÖRTÉNET

Eredete

A tacskó (Dachshund, Teckel, Bassotto) kicsi, rövid lábú vadászkutya változatainak eredete a régmúlt id?kbe nyúlik vissza. Egyiptomban is találtak már olyan emlékeket, melyeken megtalálható ez a rövid lábú, hosszú hátú kutya, ezért is állítják azt sokan, hogy a mai tacskó ?se több ezer évvel ezel?ttre nyúlik vissza. Származása vitatott, egyesek szerint a német tacskó és a francia bassetek (jelentése: alacsony kutya) rokona valamikor ugyanaz a kutya volt. Grayce Greenberg, a fajta történetének jeles amerikai kutatója úgy véli, hogy a szálkássz?r? tacskók a drótsz?r? bassetekt?l származnak.

Közkedvelt elnevezése a dakszli, amely az eredeti német névb?l, a Dachshundból ered, amely borzkutyát jelent. Azaz olyan kutyát, amely kotorékmunka során a róka és borz nyomában (zsákmányát a föld alá is követi) bemegy a föld alá. Hiszen a fajta méret jellegzetessége (rövid végtagjaik miatt) a kicsi föld alatti járatokban, odúkban jól kiaknázható.

A tacskó mai formája a céltudatos fajtatenyésztés kezdeti id?szakában és az egyletek alapításának idején XIX. század vége óta lehet beszélni, amikor elkezd?dött a standardot felépít? fajtatenyésztés, majd érvénybe lépett a fajta standardje, amely minden egyes példány számára azonos megjelenést ír el?.

Közben Angliában létrejött a törzskönyvezés rendszere, amely máig a tenyésztés megtervezésének alapját és egyben a származás igazolását jelenti. Amikor a fajta megjelent Angliában (1839), a nevében el?forduló hund szót houndnak, azaz "kopónak" fordították, aminek köszönhet?en a fajta a kopók csoportjába került. 100 éve vitatják, hogy helyes-e ez a csoportosítás.

Kutyakiállításon már 1866-ban szerepeltek tacskók a "külföldi vadászkutyák" osztályában. Az Angol Kennel Klub az 1873-as kristálypalotabeli kiállításon ismerte el a fajtát, a németeket is megel?zve 1881-ben megalakult az els? fajtaklub: az English Dachshund Club. Az Egyesült Államokban és Kanadában az 1870-es években kezdett elterjedni a tacskó.

A "Deutscher Teckelklub", a Német Tacskóklub 1888-ban, Berlinben megvalósult, határozottan innen számítható a fajta tenyésztésének ideje.
A II. világháború után természetesen más tacskótenyészt? egyesületek is alakultak. Az említett Német Tacskóklub segítette a tenyésztést, kiállításokról gondoskodott és nem utolsósorban vizsgákról. 1889 óta törzskönyvet is vezet.
Az els? vérebvizsgát 1893-ban tehették le a tacskók.

 

Tovább olvasom...