"A tenyésztő célt tűz ki, tervet készít célja eléréséhez..."
Na de hogyan is értem el a célt a tegnapi nap folyamán, hogyan sikerült a saját tenyésztésű kutyámmal megnyernem egy Lengyel regionális vércsapa versenyt, mi is áll e mögött. (Annyit tennék még hozzá, hogy idén ez már nem az első és hatalmas eredmény számomra, hanem a második, igaz az első Lengyel regionális vércsapa versenyt, amit megnyertem nem a saját tenyésztésű kutyámmal értem el.)
Elsősorban a tudatos tenyésztői céljaim, terveim. Továbbá a rendkívül sok tréning, munka, áldozat. Tréningek melyeket heti, napi szinten csinálok, dolgozok ki a kutyáimmal, melyeknek az alapja a szigorú munkavizsga szabályzat és talán a Lengyelt nevezhetjük a legnehezebbnek? Az említett első és elért CPC címemért közel három és fél évet dolgoztam - átállni más szabályzatra, megismerni azt stb. ez nekem is sok időmbe telet, persze ezt csakis kiváló, tehetséges, jó idegrendszerű kutyákkal lehet elérni! Rudzik z Dziada Pradziada-al sikerült is, ő ilyen sőt szerintem annál is több, de ezt majd az idő elfogja dönteni.
A hihetetlenek tűnő eredményt elérni a saját, általam kitenyésztet kutyával szerintem a legnagyobb siker. Hogyan is sikerült ez? Először is tudatosan megváltoztattam alap dolgokat. Továbbá, mint ahogy említettem heti, napi tréningekkel: engedelmesség, vércsapa munkákkal. Az engedelmesség terén nem volt egyszerű, mert a munkavizsga követelmények igen nehezek. Illetve Bassotto di Corleone Finka (Protsionus Ursambol x Marosmenti-Rudifogó Juci) nagyon fiatal kutya, nem ért még be, három négy év intenzív munka kell ahhoz, hogy igen komoly vadásztacskót kapjon az ember. Próbáltam az engedelmességet fixálva, a kutya stresszelt, mozgott stb. Ezek mind mínusz pontokat jelentenek a munkavizsgán, persze ehhez is idő kellett mire rájöttem, hogy Finka, hogy reagál bizonyos dolgokra, de a tréningek számát e miatt nem csökkentettem sőt növeltem, de közben más módszereket alkalmaztam. Nem fixáltam a kutyát, de ennek is megvan a hátránya, elindul felém mikor egyedül hagyom stb. Ezeket az alap dolgokat, ha kölyök korban már elkezdi az ember később sokkal könnyebb lesz, de az engedelmességet mindig összekötöttem a csapa munkával. A kutyát elfektettem, lövök neki, vár és ezután egyből dolgozhat is a csapán, melynek a végén ott a jutalom a vaddisznó bőr vagy láb. Ez után toltam csak ki fokozatosan az engedelmesség idejét vagy csak ezt gyakoroltam napi, heti szinten. Több olyan kutyám is van, akik ezt profi szinten már elsajátították, illetve "összetették" a fejükben, hogy valójában mit is várok el tőlük. Ezek a kutyák is segítettek abban, hogy ilyen fiatal kutyával tudjak nyerni, kopók, terrierek más fajták ellen. A csapázás terén könnyebb dolgom volt, ott csak a csapa állási idejét növeltem, illetve természetesen nehezítettem, hosszabb táv, több törés stb. Nagyon fontosnak tartom a helyszínek változtatását is.
Tehát ezért a két eredményért nagyon megdolgoztunk. Mikor átadták a kutyának járó kupát, akkor sok mindenre vissza emlékeztem, amit ezen az igen rögös úton láttam, tapasztaltam már a tacskóimmal, de mindezek mellett ezért is érdemes ezen az úton járni, mert visszajelzést, elismerést kaptam a munkámról, melyet magam próbálok csiszolni. Természetesen köszönöm azoknak, akik segítenek, támogatnak ebben!
Hozzá tartozó cikk:
A Lengyel munkavizsgán - http://vadaszlap.hu/2017/05/25/lengyel-munkavizsgan/
