Nagyvad vadászaton tett lövést a vaddisznóra egy külföldi vendégvadász egy partoldalból. Tisztán látták, hogy bejelzett a vad, gyomorlövésre gyanakodva. Próbáltam előkerestetni Rudzikkal, de a nehéz terepviszonyok miatt "nem nagyon tudott". Egy negyed óra elteltével végre megtaláltuk a váltás helyét és pár csepp vért, megkezdődött a munka. A terepviszonyokra visszatérve mindenhol mély 60-80cm-es jeges büdös víz, mély iszap. A kutyámat annyira zavarta a bűz állandóan tüsszentett, amikor éppen nem akkor az iszapba süllyedt, ahonnan állandó segítséggel, de lassan haladtunk a csapán. Ezután jöttek a kidőlt fák, kisebb patakok, ja közben egész nap olvadt a hó, a Tacskó nem igazán szereti ezeket a körülményeket. Olyan 650m megtétele után megállt a kutya, elfáradt, itt azért meg kell említeni, hogy ez volt a 3. nap mióta ment. Itt eldöntöttem, hogy jön Himera, mivel sajnos a Tacskó Európa Kupán nem indulhatott, mert betüzelt, de 2-3 hónapig gyakoroltam vele, akkor gondoltam magamban hajrá itt a nagy lehetőség. Himera magabiztosan haladt, 700-800m-nél jártunk mikor megérkeztünk a nádhoz, mely párszáz méter hosszú volt azon a részen és kb. 200-300m széles. Próbáltam kerülni, haladni előre, láttam is a kenést a nádon és abban a pillanatban beszakadtam a jeges büdös vízbe, csizma tele. Körbe néztem, megnéztem a térképet, mondtam is a segítőnek, hogy menjünk át a másik oldalra és ott lekerestettem a nád szélét, itt kell legyen bent a vad. Elindultunk az autóhoz, lefelé a dobon csúszkálva, ezután elakadás, séta befelé, 60m-re megtudtam közelíteni a megjelölt, utolsó pontot - vért, Himera egyből fel is vette újra a csapát, kis vért mutatva, na igen ám, de itt a nád már 1,5m magas volt max 50cm széles kis csapával, néhol mély vízzel, mondtam magamban, itt ha jön a jeges disznó, akkor még elugrani sem tudok. Így is lett, további 100m megtétele után jött a disznó szembe velem mint a gyorsvonat, csattogó fogakkal, abban a pillanatban már fordultam is rá, céloztam, de sajnos elsüllyedtem az iszapba, hiba. Szerencsére a disznó kikerült minket, kutya már ugye hajszán, disznó megállt, Himera állít, lassan közelítek, a kutya rám nézett abban a pillanatban elkapja a csánkját, lóg hátul rajta, húzza, közben felnézett rám a jeges és megadtam neki a kegyelem lövést, örökre elcsendesedett a harcos.
